1. Tudsz mondani olyan magyar politikust, aki tett érted valamit?

2. Elégedett vagy azokkal a pártokkal, akik közül most választhatsz?

3. Elégedett vagy-e az oktatással és a fizetéssel, amit ma Magyarországon neked biztosítani tudnak?

4. Közérthetően tájékoztatva érzed magadat az ország ügyeivel kapcsolatban?

5. Szoktál azon gondolkodni, hogy vajon benned van-e a hiba, mert képtelen vagy aggodalom nélkül élni a mai Magyarországon?

6. Érted (gazdasági értelemben véve), hogy miért kell így élnünk?

7. Foglalkoztat-e visszatérő jelleggel az elvándorlás?

A kommentekbe várom a válaszokat... Készítsünk egy statisztikát!

Mindenki tisztában van vele, hogy az alkoholizmus mekkora méreteket öltött hazánkban, ám a hihetetlen az iránta tanúsított közöny. A szabad szemmel is látható, elképesztő következmények mellett (rengeteg hajléktalan, az utcán a munkából hazafelé menet nyitott sörösdobozzal közlekedő emberek, az alkoholizálásból eredő halálesetek száma) számos olyan hatása is van az italnak, amelyre kevésbé gondolunk, ám alapjaiban károsítják modern kori társadalmunkat. Talán nem egyértelmű, de amellett, hogy az italból származó bevételek csillagászati hasznot hoznak a gyártóknak, ugyanebből az italmennyiségből hihetetlen anyagi kára származik az országnak.

Dr. Czeizel Endre 1978-ban megjelent Születésünk Titkai című könyvében írja (241. o.):

"A népgazdasági kár, melyet az alkoholfogyasztás, az alkoholizmus okoz, mindenki előtt ismert. Néhány konkrét számadattal szeretném mégis aláhúzni az alkoholizmus társadalmi veszélyességét. Évente 2-2.5 milliárd forintra teszik az alkoholfogyasztásból származó veszteséget. Ez elsősorban a balesetekre, a munkából való kiesésre és az alkoholisták gyógykezelésére fordítótt összegekből tevődik össze. Jól ismert, hogy a bűnözés hátterében és a bűncselekmények elkövetése mögött is gyakran alkoholfogyasztás vagy alkoholizmus áll. [...] Mindezekhez további érvként csatlakozik az alkoholizmusnak a jövő generációra gyakorolt veszélye."

A számadat megdöbbentő. Szintén Czeizel írja ugyanebben a könyvben, hogy ebben az évben 125 ezer alkoholistát tartottak nyílván Magyarországon. Az inflációt is belevonva, számoljuk ki az alkohol okozta gazdasági kárt Magyarországon!

1978 -> 125.000 alkoholista Magyarországon -> 2-2.5 milliárd Forint kár / év

2010 -> 1.000.000 alkoholista Magyarországon -> 95-98 milliárd Forint kár / év

Mennyivel szebben mutatna, ha ez a pénz az államkasszában maradna! Amellett, hogy nem beszélünk eleget az alkoholizmusról, mint a társadalmunkat egyik leginkább megosztó és tizedelő problémáról, érdemes megjegyezni a jelenség legnagyobb abszurditását: eszméletlen mennyiségű profitot ad a cégek kezébe, ezen felül hatalmas összegekkel károsítja a magyar társadalmat, továbbá egészséges, teljesértékű embereket pusztít el mentálisan és testileg, alkalmatlanná téve őket a munkavégzésre és családokat nyomorítva meg.

Kérdések:

Hol van egy átfogó egészségügyi, visszaszorító, felvilágosító program?

Miért nem esik szó az alkoholizmus gazdasági kártékonyságáról?

Miért fordulhat elő az, hogy 13-14 éves gyerekek iskola után sörözni mennek?

Hogyan engedélyezhették a legsilányabb minőségű alkoholos italok (kannásbor, pálinka/vodka-utánzatok) ennyire széleskörű hazai elterjedését?

Miért része az alkohol a magyar családok mindennapi életének?

Nem azért készül ez a blog, hogy depresszióba sodorjon. Éppen ellenkezőleg. Iránymutatásul kíván szolgálni ahhoz, hogyan alakítsuk át az életünket, hogyan találjuk meg önmagunkat ebben a káoszban, hogyan rázzuk le azokat magunkról, akik magunkra hagytak minket. Rajtunk mindent behajtanak, a legkisebb mulasztást is könyörtelenül visszakövetelik, ezzel ellentétben ha ŐK tartoznak nekünk valamivel, akkor elnyomás a sorsunk. Nyeljünk le, emésszünk meg mindent, értsük meg, hogy MAJD jobb lesz, csak várjunk türelmesen. Pazarolják a drága időnket, pénzünket, kreativitásunkat, fiatalkorunkat, öregkorunkat, mindenünket. A mai magyar politika legfőbb eszköze a megosztás és az elnémítás. Feltételezik, hogy intelligens emberek nem is élnek ebben az országban, azt hiszik, hogy majd mindenki választ a két (!!! – kettő, mindössze kettő!!!!) felkínált lehetőségből, miszerint jobb vagy bal. Úgy tesznek, mintha teljesen természetes lenne, hogy nem jutunk egyről a kettőre, hogy csakis korrupció és útján olajozódhat be a gépezet. Miattuk járunk még mindig kritikán aluli, elavult iskolákba, miattuk tudunk csak silány minőségű élelmiszereket venni, ráadásul drágán a boltokban, miattuk maradunk el mindenben az európai átlagtól. A társadalmunkat szétfeszítő legnagyobb problémákkal nem foglalkoznak, és ráadásul úgy tesznek, mintha az öregedő társadalom, a cigánykérdés, a katasztrofális egészségügy, az iszonyatos munkahely- és munkaerőhiány mindenkori megoldhatatlan velejárója lenne a rendszernek. Bénítóan hat a tudatomra, hogy 2010-ben is a stagnálást erőltetik rám. Nem én választottam, hogy ebbe az országba szülessek, de NEM FOGADOM EL, HOGY MILLIÓKNAK ÍGY KELL LEÉLNIE AZ ÉLETÜKET.